Vallomások

Egy idegsebész húsvét utáni gondolatai

Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv, igaz - a legmagasabb szinten differenciált. Olyan mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát az emberi személy lényege – szabad akaratunk – nem az agyunkban van, de azt az agyunk segítségével közöljük.

A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Istenkapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak.

Lukács azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. Így szól a legenda.

Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem VALAKIK, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől? Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk vagy nem, ez már a szabad akaratunktól függ.

Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, aminek a lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat. Kimaradt az EU alkotmányából a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára sőt a felvilágosodásra való hivatkozás is.

Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária Rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot. Ha ide jönne egy marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2013-at. Mondanánk, mert 2013 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást.

Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek. Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap "voszkreszenyie" szó feltámadást jelent.

Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk ott.

Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok meg a szép épületeiteket Európában, és mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói és természetesen a római Bazilikát, a párizsi Notre Dam-ot.

(Aztán), kérdezné tovább a kultúrát, a festészetet, a szobrászatot és mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano műveit és a mi Munkácsynk Trilógiáját - mindegyik keresztény ihletésű mű. Aztán kérdezné, hogy a fantasztikus tudományos eredményeink hogyan lettek és mi idéznénk Einsteint: "a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak", Max Plankot és Heisenberget: "amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten" vagy Pascalt, akár a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: "ha úgy élek mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz és nem úgy élek ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet".

Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek? És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna. Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy (a

világon) egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet és ez a kereszténység. Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést, a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen. Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa.

Ezzel szembe menve a kis Magyarország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben Istent meg meri említeni, a családot védi, a kereszténységre utalva. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak.

Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéből, az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség. Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Igaz ez nagyobb léptékekben is.

Tehát a súlyos szenvedélybeteg nyugat a fogyasztási mániájában kénytelen minket is és akit lehet kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztani valója. Az elmúlt 3 évben óriási dolog történt. Ezzel az árral fordult szembe népünk, országunk. Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere 56-on kívül, folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez.

Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket. Istennek jó a humora. 1955. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás napján szavazták meg egyhangúlag az EU zászlót, a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban. A kék a Szűzanya színe, a 12 csillag a Jelenések könyvéből a „napba öltözött asszony” fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre.

„Isten szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba - sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe” mondta Ferenc pápa nemrégiben. Ne adjuk fel, ne fáradjunk bele, és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni!

*Csókay András idegsebész *