A Himnuszról: 193 éves Nemzeti HIMNUSZUNK
193 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.
Mindjárt válaszolok rá - három példával is:
A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. - Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.
A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 10 esztendős a
himnusza.
A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.
E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV.
Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongató
Itt, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!
Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel-vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldogasszony Anyánk, a Csíksomlyói Szűz Mária (A székelyek régi nemzeti imádsága), később a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.
Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.
Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.
Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: Jó a régi. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.
Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új
Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva.
Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk.
Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől.
Magyarországot tehát meg kell menteni!
Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:
Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.
A Székely himnusz zeneszerzője, Mihalik Kálmán 1896. február 21-én született az erdélyi Oravicabányán (ma Oravita, Románia).
Apja Kassáról származott, anyja csíki székely asszony volt. A kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetem orvosi karára iratkozott be. Az első világháború félbeszakította tanulmányait, két évig a fronton szolgált. A vesztes háború után az egyetemmel Budapestre, majd Szegedre költözött, végzése után kutatóorvos, tanársegéd lett.
Mihalik 1921-ben zenésítette meg a székelyudvarhelyi születésű, szintén az első világháború után Magyarországra költözött Csanády György (1895-1952) költő, hírlapíró, szerkesztő költeményét. Szerzeményüket 1922. május 22-én énekelte először egy leánykar a Csanády által alapított Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) „májusi nagyáldozat” névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján. Az eredeti vers címe Kantáta volt, a SZEFHE gyűlésén is ezen a néven csendült fel, Csanády ezután változtatta a címet Székely himnuszra.
A bemutatót Mihalik csak fél évvel élte túl, alig huszonhat évesen, 1922. szeptember 6-án tífuszban elhunyt. Temetésén - a Csanády által szerkesztett Új Élet című lap tudósítása szerint - a gyászoló közönség a Székely himnusszal búcsúztatta, „hogy kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is."
A dal viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint képzavaros szövegét sokan és sokat bírálták, mégis szájhagyomány útján terjedt, ma már több, kisebb eltéréseket tartalmazó változatát éneklik. (Az eredeti versben például „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!" áll, de ma így éneklik: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!") Népszerűségét semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni, pedig Erdélyben - a második bécsi döntést követő néhány évet kivéve - a kommunista rezsim bukásáig betiltották, éneklését büntették. Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették tanítását, de ekkor még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon azonban rendszeresen énekelték, terjedését segítették az erdélyi származású értelmiségiek és szervezeteik.
A szocializmus idején Magyarországon is tiltották a „nacionalista, soviniszta” Székely himnusz előadását. A művet a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította, Erdélyben a Csíkszeredai Sportklub és a gyergyószentmiklósi Progym jégkorongcsapat, a székelyudvarhelyi FK teremlabdarúgó-csapat és KC kézilabdacsapat, valamint a sepsiszentgyörgyi Sepsi Sic női kosárlabdacsapat mérkőzései előtt vagy után a hazai nézők el szokták énekelni. Magyarországon a dalt tömegrendezvényeken gyakran éneklik a Himnusszal és a Szózattal együtt. A vers és a dal emlékművét 2009-ben avatták fel Szegeden, a fából faragott, kereszt alakú kopjakapu mellett a két szerző egész alakos szobra áll.
Mihalik Kálmán sírjának holléte a halála után eltelt évtizedekben csaknem feledésbe merült. Pontos helye csak a rendszerváltás környékén vált ismertté, az Erdélyi Kör tagjai akkor újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt. Halálának kilencvenedik évfordulóján avatták fel a zeneszerző-orvos központi sírhelyét a szegedi Belvárosi temető főbejárata mellett, kopjafás síremlékét Gál Imre székely fafaragó készítette.
Forrás http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/02/21/A-Szekely-himnusz-szerzői
Hatalmas anyag, szinte a teljes, magyarlakta területekről.
Hihetetlen érdekesség, szépség - eljutunk a képekkel oda, sokfelé, ahová egyébként soha.
Földrajzilag is tájékozódom, hogy melyik aprócska település merre felé található, hogy néz ki
- mindig nagyon érdekelt, de nem térképen, hanem így, „valóságban”!
Nem is lehet egyszerre megnézni!
Folyton visszatérek, „megyek kirándulni!!!”
Ma jártam Nagybányán, Máramaros szigeten, Barcánfalván…. - hú, nagyon jó kis kirándulás volt.
Imádom farönkből a régi kis házakat… remélem majd lesz olyan rész, ahol belülről is láthatom őket.
Erdély.
Hatalmas élmény, földrajzi ismeret. Megismerés és gyönyörködés.
Településenként felsorolva aprócska falvak, kisvárosok - és amikor megnyitod, mindről fotók!
Szépséges kirándulások. A fotók felett közvetlenül vannak sötétkék, alig látható jelzések,
az egyik közülük rákattintásra tovább viszi a fotókat. ez megkönnyíti a nézelődést.
Lehetetlenség egyszerre végignézni - újra meg újra elő kell venni, tovább menni…
Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!
/ Pósa Lajos./
A teljes anyag, cca. 15.000-16.000 fotóm és a leírások megtalálhatók két honlapomon:
* Kárpátalja:
* Ismertető, úti beszámoló <
* Élménybeszámoló a Tisza-forrásnál tett kirándulásunkról <
* Mezőgecse és Tiszacsoma <
* Mezőgecse, szállásajánló <
* Mezőgecse böllérverseny 2008 <
* Ungvár (1) <
* Ungvár (2) <
* Nevickei vár, Ung-folyó <
* Uzsoki-hágó <
* Szerednye <
* Munkács 2 <
* Szentmiklós <
* Vereckei-hágó <
* Nagy-ág, Ökörmező, Vízköz <
* Toronyai-hágó <
* Szinevéri-hágó <
* Szinevéri tó <
* Beregszász <
* Beregszász 2 <
* Nagybereg <
* Borsova, Mezővári <
* Csetfalva <
* Nagymuzsaly és Bene <
* Nagyszőlős és Ugocsavár <
* Tiszakeresztúr <
* Királyháza, Nyalábvár <
* Tiszaújlak <
* Tiszabökény, Farkasfalva <
* Aknaszlatina <
* Tisza-völgy, felső szakasz, Európa középpontja <
* Hucul Brinza fesztivál, Rahó 2007 <
* Rahó, Hucul-Brinza fesztivál 2009 <
* Fehér-Tisza <
* Fekete-Tisza, Trufanec vízesés <
* Fűrészvölgy <
* Kőrösmező <
* Kőrösmező szállásajánló <
* Kőrösmező 3 <
* Kőrösmező 4, a hegyekben <
* Kőrösmező 5. a hegyekben <
* Fekete-Tisza forrása <
* Tatár-hágó <
* Tatár-hágó 2 <
* Prut-völgy, túl a Tatár-hágón <
* Csík
* Csíkszereda, Csíksomlyó <
* Csíkszereda <
* Csíksomlyó <http://www.erdely-szep.hu/Csiksomlyo/index.html>
* Csíkszépvíz <
* Csíkszentmihály <
* Csíkkarcfalva <
* Csíkszenttamás <
* Balánbánya <http://www.erdely-szep.hu/Balanbanya/index.html>
* Csíkrákos <http://www.erdely-szep.hu/Csikrakos/index.html>
* Szent Anna Tó <
* Madéfalva <
* Csíkszentkirály <
* Csíkszentmárton <
* Nyerges-tető <
* Nyerges-tető 2 <
* Gyergyó
* Békás szoros, Gyilkos tó <
* Békás szoros <
* Gyilkos tó <
* Gyergyóbékás, Békási-víztározó <
* Tölgyesi-szoros <
* Borszéki-hágó, Kis-Beszterce <
* Gyergyószentmiklós <
* Gyergyószárhegy, Gyergyóditró <
* Gyergyóalfalu <
* Kilyénfalva <
* Gyimesek
* Gyimesi hágó és Gyimesfelsőlok <
* Gyimesi hágó és Gyimesfelsőlok 2 <
* Gyimesfelsőlok 2 <
* Pogány-Havas <
* Gyimesközéplok <
* Sötétpatak <http://www.erdely-szep.hu/Sotetpataka/index.html
* Gyimesközéplok 4 <
* Gyimesközéplok 5 <
* Esztena-látogatás <
* Gyimesközéplok 7 <
* Hidegség patak <
* Hidegség patak, Barackos <
* Szekérrel az Ilia-tetőre <
* Borospataka <
* Jávárdipataka <
* Szekérrel az Aranyos-tetőre <
* Muhospataki fürdő <
* Kenyérsütés <
* Gyimesek 2011 <
* Gyimesek 2012 <
* Gyimesbükk <http://www.erdely-szep.hu/Gyimesbukk/index.html>
* Gyimesbükk 2 <
* Gyimesbükk 3 <
* Gyimesbükk 4 <
* Gyimesbükk 5 <
* Gyimesbükk 6 <
* Hargita-hegység
* Hargitafürdő <
* Tolvajos-tető, Piricske, Hargitafürdő <
* Esztena a Hargitán <
* Madarasi-Hargita <
* Madarasi-Hargita 2 <
* Madarasi-Hargita 3 <
* Háromszék
* Ojtoz, Ojtozi Hágó, Csomakőrös, Zágon <
* Zabola, Páva, Székelytamásfalva <
* Kézdivásárhely és Bereck <
* Kézdivásárhely 2 <
* Alsócsernáton <
* Musátó-hágó <
* Sepsiszentgyörgy <
* Sepsiszentgyörgy 2 <
* Oltszem és Málnásfürdő <
* Kökös és Maksa <
* Lemhény és Csomortán <
* Kézdiszentkereszt és Esztelnek <
* Kézdiszentlélek <
* Bodzai-szoros, Bodzavám <
* Marosszék
* Marosvásárhely <
* Mikefalva <http://www.erdely-szep.hu/Mikefalva/index.html>
* Bekecs-hegy <http://www.erdely-szep.hu/Bekecs/index.html>
* Nyárádszentbenedek <
* Nyárádszentlászló <
* Nyárádszereda <
* Jobbágyfalva <
* Csíkfalva <http://www.erdely-szep.hu/Csikfalva/index.html>
* Székelybő <http://www.erdely-szep.hu/Szekelybo/index.html>
* Nyárádszentmárton <
* Berekeresztúr <
* Erdőszentgyörgy és Bözödújfalu <
* Csókfalva <http://www.erdely-szep.hu/Csokfalva/index.html>
* Székelyszentistván <
* Nyárádremete <
* Sóvidék
* Korond és Szováta <
* Bucsin-tető <
* Bucsin-tető 2 <
* Bucsin-tető 3 <
* Rapsóné vára <http://www.erdely-szep.hu/Rapsone/index.html>
* Áprily Lajos emlékhely <
* Udvarhelyszék
* Székelyudvarhely <
* Székelyudvarhely 2 <
* Székelyudvarhely 3 <
* Máréfalva és Fenyéd (székelykapuk) <
* Homoródfürdő <
* Homoródfürdő 2 <
* Zetelaka 2009 aug. 20 <
* Zeteváralja, Ivó, Zetelaki-víztározó <
* Zetelaki víztározó 2 <
* Székelyvarság <
* Sikaszó, Libán-tető <
* Farkaslaka és Énlaka <
* Farkaslaka 2 <
* Szejkefürdő <
* Szejkefürdő 2 <
* Székelykeresztúr <
* Székelykeresztúr 2 <
* Székelyderzs és Bögöz <
* Agyagfalva <http://www.erdely-szep.hu/Agyagfalva/index.html>
* Nagygalambfalva <
* Kisgalambfalvi szüreti bálba hívók <
* Újszékely <http://www.erdely-szep.hu/Ujszekely/index.html>
* Homoródszentmárton <
* Homoródszentpál <
* Homoródjánosfalva <
A történelmi Erdély egyéb részei
* Aranyosszék
* Székelykő hegy, Torockó <
* Torockó, Farsangtemetés 2010 <
* Torockószentgyörgy <
* Várfalva, Aranyosrákos <
* Tordai-hasadék <
* Erdélyi Hegyalja
* Nagyenyed <
* Gyulafehérvár <
* Aranyos-völgy, Érchegység
* Verespatak <http://www.erdely-szep.hu/Verespatak/index.html>
* Aranyos-völgy, Bihar-hágó <
* Aranyos-völgy, Bihar-hágó 2 <
* Szászföld
* Törcsvári-Hágó <
* Barcarozsnyó <
* Baráthely <http://www.erdely-szep.hu/Barathely/index.html>
* Berethalom <http://www.erdely-szep.hu/Berethalom/index.html>
* Szászsáros <http://www.erdely-szep.hu/Szaszsaros/index.html>
* Szentágota <http://www.erdely-szep.hu/Szentagota/index.html>
* Fehéregyháza <
* Szászkézd <http://www.erdely-szep.hu/Szaszkezd/index.html>
* Homoróddaróc <
* Tömösi-hágó <
* Szászhermány <
* Bratocsa-hágó <
* Szelindek <http://www.erdely-szep.hu/Szelindek/index.html>
* Vöröstoronyi szoros <
* Nagyszeben <http://www.erdely-szep.hu/Nagyszeben/index.html>
* Szászváros <http://www.erdely-szep.hu/Szaszvaros/index.html>
* Szászsebes <http://www.erdely-szep.hu/Szaszsebes/index.html>
* Kalotaszeg
* Királyhágó falu <
* Körösfeketetói vásár 2007 <
* Bánffyhunyad <
* Kalotadámos <
* Kalotaszentkirály <
* Magyarvalkó <
* Magyargyerőmonostor <
* Kőrizstető-Havasrekettye, táj <
* Szászfenes <http://www.erdely-szep.hu/Szaszfenes/index.html>
* Magyarfenes <
* Tarnicai-víztározó <
* Kenyérmező
* Csernakeresztúr <
* Vajdahunyad <
* Kolozsvár és a Mezőség
* Kolozsvár (2) <
* Kolozsvár (3) <
* Kolozsvár (4) <
* Kolozsvár <http://www.erdely-szep.hu/Kolozsvar/index.html>
* Kolozsmonostor <
* Szék, Bonchida, Szamosújvár, Dés <
* Pusztakamarás <
* Aranyosgerend <
* Küküllővár <http://www.erdely-szep.hu/Kukullovar/index.html>
* Máramaros
* Nagybánya <http://www.erdely-szep.hu/Nagybanya/index.html>
* Gutin hágó <
* Falusugatag <
* Máramarossziget <
* Felsővisó <http://www.erdely-szep.hu/Felsoviso/index.html>
* Barcánfalva <
* Dragomérfalva <
* Fogarasföld
* Fogaras <http://www.erdely-szep.hu/Fogaras/index.html>
Hallgatag otthonok
Hallgatag otthonok
http://www.errearra.org/babits
http://www.errearra.org/regi-z
http://www.errearra.org/jokai-
http://www.errearra.org/ady-es
http://www.errearra.org/roth-m
http://www.errearra.org/bajor-
http://www.errearra.org/tolnay
http://www.errearra.org/regi-z
http://www.errearra.org/jokai-
http://www.errearra.org/ady-es
http://www.errearra.org/roth-m
http://www.errearra.org/bajor-
http://www.errearra.org/tolnay
Wass Albert A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA *(1993)
Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra.
És elnevezhetem ezt a törvényt *A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:*- Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedb**ő**l, minden er**ő**db**ő**l, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.*
- Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! **Ő**rizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.*
- De ne gy**ű**löld azt, aki más nemzethez tartozik. A gy**ű**lölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gy**ű**löletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.*
- Szeress minden magyart, mert testvéred **Ő**: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.*
- Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek er**ő**sek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.*
- Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felel**ő**tlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az es**ő**. A becsületesség olyan, mint a sziklak**ő**: kemény és maradandó. Bár úgy t**ű**nik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld **ő**ket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend**ő** az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövend**ő** az igazakkal van.*
- Legyetek bátrak és h**ű**ségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a h**ű**ségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjai járnak.* Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
Hol van Magyarország?
Hol van Magyarország? Tudjátok e hol van?
Ott van a népdalban, a kiérlelt borban,
őseink sírhantján, vérrel szerzett rögben,
szőke Tisza partján, fénylő Bodrog-közben.
Tokajnak vesszőin, ringó délibábban,
ízes szavainkban, kenyér illatában,
kelő nap fényében, hűs árny rejtekében,
jövendőnk ott fénylik gyermekünk szemében.
Hol van Magyarország? Európa testén,
annak is szívében, életet teremtvén.
Míg van magyar lélek, addig e szív dobog,
és e vén kontinens örökké élni fog!
Hol van Magyarország? Minden magyar szívben,
ünneplő lelkünkben, s a nemzeti színben.
Boldogságra lelünk az Isten tenyerén,
s jövőnk iránytűje, hit, becsület, remény!
Hol van Magyarország? Körülöttünk, s bennünk,
mert amíg mi élünk, országot teremtünk.
De ha időnk lejárt, s mi nyugszunk a porban,
azzal is mutatjuk, Magyarország hol van!
Ábrányi Emil Él a magyar
Fessétek bár sötétre a jövőt,Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszú gyászról,
Mély süllyedésről, biztos pusztulásról:
Engem
nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentül hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!
Többet ki küzdött és ki szenvedett?
Hiszen vértenger, temető a múlt!
Vetettek rá halálos szolgaságot,
Irtották szörnyen.. ámde a levágott
Törzsek helyén még szebb erdő virult.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!
Ki a saját pártos dühét kiállta,
Annak nem árthat többé idegen!
Hányszor harsogták kárörömmel: Vége!
S csak arra szolgált minden veresége,
Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!
Szükség van arra nemzetem, hogy élj!
Mert bár hibád sok s bűnöd sorja nagy,
Van egy erényed, mely fényt vet te rád,
S melyért az Isten mindent megbocsát -
Hogy a szabadság leghűbb véde vagy!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!
Ha minden nemzet fásultan lemond,
S a szent rajongás mindenütt kiég,
S a büszke jognak minden vára megdől:
A te szabadság-szerető szívedtől
Új lángra gyullad Európa még!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar örökre élni fog!
Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk,
Ki trónusán bírói széket ül!
És hogyha minden búra, bajra válik,
Romok között is hirdetem halálig,
Erős, nagy hittel, rendületlenül:
Legyen bár sorsunk még oly mostoha,
Él a magyar s nem veszhet el soha!
Honosításhoz ezt adta le egy kérvényező
Alulírott magyar állampolgárságot kérek.Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.
Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.
Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk!
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk!
Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése!!
Szeretnének minket ma is kiirtani!
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni!
Az árulóknak ez lett búsás fizetése!!
Szeretnének minket ma is kiirtani!
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni!
Remélem és hiszem, fordul majd a világ!?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág!
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket!
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág!
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket!
Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott!
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre: mostan vagy soha!
Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezetőink ezért nagyon sokat tesznek!
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág!?
Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta!
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek!
Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat!!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál?
Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője!
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem!
Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat!
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe!!
Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.
Én aki maradtam nagyon szépen kérem!
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem!
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban!!
Párvy Tamás
*A magyar nyelv szépségei:**!) Tiszta víz a ruhám, ez a te lelkeden szárad!*
*2) Mostanában a szép, dús haj olyan ritka!*
*3) Az üzleti találkozómat egy evöeszközboltnál beszéltem meg: Kések!*
*4) A hóhért grimaszversenyre küldték, eszméletlen fejeket tud vágni.*
*5) Honnan jött ez, hogy mindent becsmérel? Ócsáról!*
*6) Impotens vagy? Eddig ezt még senki nem állította.*
*7) Hogyan lehet egyszerüen repülöt hajtogatni? repülö, repülö, repülö....*
*8) Kannibál harcosok kinálják egymást: "Kérsz egy katonát?"*
*9) Egy tudós csoport lázasan kutatja a malária ellenszerét.*
*10) Szondi vásárláskor egy százdukátos aranytallérral fizetett, mire az eladó*
* megkérdezte:Jó uram apród nincs?*
· Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.
· Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.
· Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek mi a fene az, amíg ki nem próbálták.
· Amikor a külföldi kérdi a gyereket mit hozott a Mikulás karácsonyra válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk december 6-án ajándékoz, és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz és nem 25-én,
hanem egy nappal előtte, szenteste.
· Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegővel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.
· Amikor az eljegyzési gyűrűd az ellenkező oldalon viseled.
· Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a házi szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne és többnyire rántott hús).
· Amikor egy 79 km hosszú tavat (Balaton) Magyar Tengernek hívsz, és keresztben átúszod.
· Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet, még akkor is, ha a terem, szoba üres - és a te helyed a szoba végében van.
· Amikor a saját borod a legjobb, s a benne lévő nóták ismétlés nélkül 3 napig kitartanak.
· Amikor tudod, mi az öhöm,
lecsó/pacalpörkölt/halászlé/pogácsa/mákos tészta/dobostorta /túróscsusza/kürtőskalács/főzelék és a túrógombóc és a fröccs! - és szereted is őket.
· Amikor tudod, milyen isteni finom a dunyha (dunna), bár sosem használod.
· Amikor tudod, mit jelent az ángyom, a nászom - vagy: a húgom, bátyám, öregapám.
· Amikor sokkal találékonyabb vagy bármelyik nemzetnél.
· Amikor fokhagymás-tejfölös-sajtos lángost eszel - nem is kívánnál finomabb falatokat.
· Amikor a Micimackó és a Flinstone család sokkal viccesebb magyarul (szinkronizálva).
· Amikor vehemensen magyarázod olasznak/németnek/jenkinek/stb., hogy a pálinka, a túrós csusza, a rántott leves, a mangalicaszalonna, a tökfőzelék (feltéttel), a bő gatya, a tokaji és gyakorlatilag minden: hungarikum.
· Amikor van névnapod, és szerte a világon senki nem érti, mire jó az.
· Amikor tudod, mi a Hortobágy és Hollókő és Pannonhalma, Aggtelek, Tokaj-Hegyalja, a pécsi ókeresztény sírok: a világörökség részei.
· Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar.
· Amikor házi rétest eszel, amit a konyhaasztalon nyújtottak, tele mákkal, vagy túróval-mazsolával, vagy meggyel, vagy almával, vagy káposztával.
· Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik-kocka is magyar találmány. Meg minden más is, a szódavizet is beleértve.
· Amikor tudsz tölteni magadnak egy pohár „jóféle" tejet - zacskóból.
· Amikor tudod, ki írta az „Anyám tyúkját.“
· Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiűzi belőled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.
· Amikor gyerekként folyton sárgarépát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták,
- azért, hogy jobban tudj fütyülni.
· Amikor el kell magyaráznod, hogy családnév van az első helyen, vagyis az nem a keresztneved.
· Amikor boldog szülinapot kívánnak és meghúzzák a füled.
· Amikor tudod, mi a pityerszer és mi a tiszavirágzás.
· Amikor termálvíz vagy fürdő van a városodban, vagy közel hozzá.
· Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.
· Amikor ünnepelsz március 15-én és emlékezel október 23-án.
· Amikor tudod mi az a tepertős pogácsa.
· Amikor ha esőben állsz, megnősz.
· Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon, vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz,
ha az anyagi helyzetedről érdeklődnek.
· Amikor sörrel nem koccintasz.
· Amikor tudod, mi a gittegylet, és miért írták Nemecseket csupa kisbetűvel.
· Amikor nem jó a normál méretű párna: vagy óriásinak, vagy nagyon kicsinek kell lennie.
· Amikor az Óperenciás tengerről mesélsz - a történelem jut eszedbe.
· Amikor egy olyan nyelvet beszélsz, amit sehol a világon nem értenek, csak a magyarok.
· Amikor a Himnuszt csak meghatódva tudod énekelve imádkozni.
· Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.
· Amikor a mesék nem úgy végződnek, hogy örökké boldogan élnek, hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak
· Amikor a nagyid azzal „fenyeget", hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.
· Amikor saját erős paprikát termesztesz az udvaron, vagy az erkélyen kis cserépben, hogy garantáld az erősségét.
· Amikor értetlen külföldinek ecseteled, hogy ne egyen görögdinnyét augusztus 15-e után, mert lőrinces.
· Amikor sírva vigadsz.
· Amikor a „Hazám, Hazám, te mindenem…“ dallamaira könny szökik a szemedbe, s amíg együtt énekelsz,
a neveken kívül: Erkel, Bánk, Simándy... millió érzés fut át a szíveden, lelkeden...
Tárihi Üngürüsz
Százhúsz évig hevert az Akadémia polcain a magyar ősgeszta kézirata, amelyet Vámbéry Ármin fedezett fel az Isztambuli bazárban. A magyarok őstörténetének talán legfontosabb forrását a 19. század közepén az isztambuli bazárban találta meg Vámbéry Ármin, de az Akadémia az 1980-as évekig titkosította a rendkívüli kódexet.
A magyar régmúltról szóló, egyik felbecsülhetetlen értékű krónikánk, a "Tárihi Üngürüsz" az ősmondáktól a mohácsi vészig mutatja be Magyarország történetét. Több neves kutató úgy véli, hogy ez az eredeti ősgeszta.
A magyarság évezredeken átívelő emlékezését, szellemi küzdelmének állomásait is visszatükrözi egy jól megfogható rendszerben, számos jelentéssíkon keresztül a Tárihi Üngürüsz, amelynek részletei még
középkori krónikáinkban sem olvashatók. Más nemzetek itt, Európában -franciák, angolok, németek - igencsak megbecsülik középkori vagy még korábbi időkre visszavezető írott forrásaikat, féltve őrzik, ápolják hagyományaikat. Régészeti ásatásaikat krónikáik és mondáik útmutatásai alapján végzik, majd jelentős összegekért mutogatják külföldieknek a feltárt leleteket. Mítoszaikból irodalmi művek születnek, dicsőítő filmekkészülnek, amelyek aztán világszerte ismertségre és rajongótáborra tesznek szert. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a mítoszok ezer szállal a mi ősmúltunkban gyökereznek, abból sarjadnak... Mi pedig mit teszünk?
A magyarság évezredeken átívelő emlékezését, szellemi küzdelmének állomásait is visszatükrözi egy jól megfogható rendszerben, számos jelentéssíkon keresztül a Tárihi Üngürüsz, amelynek részletei még
középkori krónikáinkban sem olvashatók. Más nemzetek itt, Európában -franciák, angolok, németek - igencsak megbecsülik középkori vagy még korábbi időkre visszavezető írott forrásaikat, féltve őrzik, ápolják hagyományaikat. Régészeti ásatásaikat krónikáik és mondáik útmutatásai alapján végzik, majd jelentős összegekért mutogatják külföldieknek a feltárt leleteket. Mítoszaikból irodalmi művek születnek, dicsőítő filmekkészülnek, amelyek aztán világszerte ismertségre és rajongótáborra tesznek szert. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a mítoszok ezer szállal a mi ősmúltunkban gyökereznek, abból sarjadnak... Mi pedig mit teszünk?
Mostohán bánunk ősi szellemi örökségünkkel, hagyjuk azt átírni, meghamisítani, idegenek kezén elkallódni, kigúnyolni.
Mutatja ezt az ősgeszta sorsa is. A páratlan kézirat évszázadokon át
"bujdosott", fél évezredig porosodott a magyar királyi könyvtár titkos részlegében, majd a magyar koronázóváros, Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása után Isztambulba került, a szultáni irattárba. Neves Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin egy példányára rátalált az isztambuli bazár forgatagában, megvásárolta a kódexet, hazahozta és 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ma is az intézmény zárt részlegén vagy pincéjében heverne - ma jelzete Török F. 57. sz. - ha a hetvenes évek elején nem akadnak olyan kiváló magyarok, mint Mindszenty hercegprímás titkára, dr. Zakar András, a felvidéki Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre, illetve Blaskovics József professzor, akik az Aczél-éra idején a pereskedést, letartóztatást, zaklatást, szellemi perifériá?ra szorítást is felvállalva önzetlenül mindent megtettek azért, hogy a kézirat az 1980-as évek elejére kikerüljön a tudatosan köré vert szellemi karanténból és közkinccsé válhasson.
Évszázados hagyománya van az ősgeszta elhallgattatásának, és ennek oka tartalmában keresendő. Magyar nyelven íródott, valószínűleg már a X.században lefordították latinra, és elhelyezték a királyi könyvtár titkos
részlegében. Buda eleste után két évvel I. Szulejmán Székesfehérvárt
prédálta, és a Korán előírásához tartva magát elrendelte a "hitetlenek"
iratainak megsemmisítését. A királyi könyvtár jelentős része a tűz
martaléka lett, de a krónika megmenekült Mahmúd Terdzsümánnak (1510-1575), a szultán bécsi születésű tolmácsának, tudósának köszönhetően, aki a latin nyelvű kéziratot lefordította ótörökre.
Mutatja ezt az ősgeszta sorsa is. A páratlan kézirat évszázadokon át
"bujdosott", fél évezredig porosodott a magyar királyi könyvtár titkos részlegében, majd a magyar koronázóváros, Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása után Isztambulba került, a szultáni irattárba. Neves Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin egy példányára rátalált az isztambuli bazár forgatagában, megvásárolta a kódexet, hazahozta és 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ma is az intézmény zárt részlegén vagy pincéjében heverne - ma jelzete Török F. 57. sz. - ha a hetvenes évek elején nem akadnak olyan kiváló magyarok, mint Mindszenty hercegprímás titkára, dr. Zakar András, a felvidéki Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre, illetve Blaskovics József professzor, akik az Aczél-éra idején a pereskedést, letartóztatást, zaklatást, szellemi perifériá?ra szorítást is felvállalva önzetlenül mindent megtettek azért, hogy a kézirat az 1980-as évek elejére kikerüljön a tudatosan köré vert szellemi karanténból és közkinccsé válhasson.
Évszázados hagyománya van az ősgeszta elhallgattatásának, és ennek oka tartalmában keresendő. Magyar nyelven íródott, valószínűleg már a X.században lefordították latinra, és elhelyezték a királyi könyvtár titkos
részlegében. Buda eleste után két évvel I. Szulejmán Székesfehérvárt
prédálta, és a Korán előírásához tartva magát elrendelte a "hitetlenek"
iratainak megsemmisítését. A királyi könyvtár jelentős része a tűz
martaléka lett, de a krónika megmenekült Mahmúd Terdzsümánnak (1510-1575), a szultán bécsi születésű tolmácsának, tudósának köszönhetően, aki a latin nyelvű kéziratot lefordította ótörökre.
316 esztendőre ismét nyoma veszett, míg Vámbéry törökországi útjáról hazahozta és az Akadémiának adta a 210 lapos, ún. szülüsz írástípussal írt kódexet. Egy évvel később, 1861-ben Budenz József egyéni és politikai motivációtól fűtötten letiltotta, zároltatta a művet. 110 évvel később megint felbukkant, nem kis bosszúságára a kommunista hatalomnak.
"1971 nyarán dr. Zakar András bizalmasan közölte velem, hogy tudomására jutott egy feldolgozatlan, ősi irat holléte. Csak azt nem tudta, hogy az Akadémiánál, illetve az Isztambulban őrzött kézirat azonos-e. Az Akadémia bennfentesei Isztambulban elintézték, hogy ottani barátaik zárolják az anyagot" - olvashatjuk az amerikai kiadást (1988) keresztülvivő Geönczeöl Gyula visszaemlékezésében.
Az Akadémián nem tudták eldönteni - mivel az ótörök kéziratot nem voltak képesek megfejteni -, hogy a pesti és az isztambuli forrás egyezik-e.Ugyanakkor rettegtek tőle, hogy egy ilyen ősi és fontos történeti dokumentum a magyar nép kezébe kerülhet.
Zakar nem akarta - érthető, a Mindszenty-per vádlottjaként már hét évet sínylődött a rendszer börtönében -, hogy neve az MTA-n felbukkanjon, hátráltatva ezzel az ügyet, így felkérte ismerősét, dr. Sárkány Kálmánt, kérjen filmmásolatot az Akadémia Keleti Gyűjteményében elfekvő kéziratról.
Szerencsés módon a terv sikerült, Sárkány megkapta a kópiát, amely rövid időn belül szakavatott kézbe került. Nevezetesen Blaskovics
Józsefhez, a prágai Károly Egyetem nemzetközi hírű turkológus professzorához. Blaskovics a rendkívül nehéz szöveget gyönyörű magyar nyelvbe illesztette, amely párosulva a török nép színes, keleties kifejező világával eredeti környezetben tudta megszólaltatni a mű ősi regéit, történeteit. "Amikor Pesten kiderült, hogy kezünkben a szöveg, a Magyar Nemzet cikke nyomán, kitört az idegesség az Akadémián. Azonban Illyés Gyula mellénk állott, s vele az Írószövetség tekintélye, és az írók javarésze is. Hiába fenyegette az Akadémia levélben dr. Blaskovicsot, dr. Sárkányt, a filmet nem adtuk vissza, ellenben másolatokat készítettünk róla (...) Józsi bácsi (Prágában - a szerző) a támadások következtében időnként el volt keseredve, de szerencsére elkészült a kézirat teljes magyar fordítása.
Közben kiérkeztem Clevelandba és a Szittyakürtben egy rövid közleményben tudattam, hogy a teljes kézirat nálam van" - ismét az események részesét, Geönczeölt idézzük.
Erre válaszként a párt utasítására a Magvető korlátozott példányszámban, de nem a fordító Blaskovics hitelességének megfelelően, torzításokkal 1982-ben megjelentette a Tárihi Üngürüszt, a Magyarok Története címmel. 1982 tavaszán az 500 példányban kinyomtatott mű a könyvnapon órák leforgása alatt kelt el... 1986-ban Léván a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség adta ki, majd két évvel később 1988-ban Geönczeöl Gyula szerkesztésében is megjelent Cleveland Ohioban a II. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS alkalmával. Ma már a Püski Kiadó jóvoltából és az interneten is elérhető szélesebb körben, ugyanakkor a mű részletes kritikai és nyelvtudományi feldolgozása mind a mai napig nem készült el.
Mi történt a honfoglalás előtt?
Mi volt az ősgeszta évezredes elhallgatásának oka? Mi a jelentősége?
Mélyrétegekben mutatja be a magyarság történetét, új lehetőséget nyitva a magyar identitás megőrzésének szempontjából kulcsfontosságú eredetkutatás előtt. (Például a krónika azon részlete, amely szerint a honfoglaló magyarok olyan népeket találtak Pannóniában, amelyek saját nyelvüket beszélték, ösztönözte László Gyulát kettőshonfoglalás-elméletének kidolgozására.) Megtudhatjuk belőle, mi volt régi fővárosunk neve, kik voltak a királyaink, mikor, kik ellen harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak, s hogyan töltötték mindennapjaikat. Vannak kutatók, akik mélyrehatóbb összefüggéseket tárnak fel a geszta alapján, és például többszöri honvisszafoglalásokról beszélnek.
Lássunk most egy-két figyelemre méltó részletet a Tárihi Üngürüszből: Hunort és Magort Nemródtól (Nimródtól) és feleségétől, Ankiszától származtatja: "A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród
gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak." (Egyes kutatók úgy vélik, és én is egyetértek ezzel a nézettel, hogy Hunor, illetve az Üngürüsz-Hüngürüsz elnevezés itt a népet fedi, míg Magor neve a magyar vallásra utal.)
A magyarok (hunok) jelenlétét a Kárpát-medencében évszázadokkal korábbra teszi a krónika, mint az ma ismert és elfogadott. A nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun néprész azonos nyelvű népet talált a térségben: "Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön (azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek az ottani népek. (...) Hunor népe békés megegyezéssel annak az országnak a királyához ment, alattvalójává vált és az ország különféle helyein letelepedett."
A geszta azt állítja, a székelyek egyértelműen hunok, és Erdélyben éltek: Attila halála után testvérháború tört ki az örökségért, a hun birodalom birtoklásáért. "Mivelhogy Kaba (Csaba) vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a Nimcse-pártiaké lett. Vincse Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt (Aladár) illette volna, ezért őt (kárpótlásul) Erdel (Erdély) tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták."
Árpád Csabán keresztül Attila leszármazottja. Csaba visszaköltözik a hunok eredeti országába, Szidijja (Szittya) tartományába, leszármazottai ott élnek. "Kaba nemzetségéből abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak (kapitányoknak) neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták."
A magyarok kazár alattvalóként indulnak Pannóniába. Kiköltözésük oka: a visszatérő Kaba népe megsokasodott és túl nagy szerepet kapott Szidijjában, ez pedig ellentétet szült a népen belül.
"Azután Szidijja uralkodója dívánt (tanácsot) tartott, s ezen Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog
órájában, Atilusz (Attila) király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a csapatonként elindultak."
Történelemkönyveink ma úgy tanítanak a múltunkról, mintha nem lenne olyan őstörténetünk, amelyre méltán büszkék lehetnénk. Mintha primitív nomádhordáktól származnánk, másokat leigázó, megsarcoló, gyetlenségünkről ésistentagadásunkról híres nép lennénk, amelynek állandóan szégyenkeznie kellene. A Nyugat saját önös érdekből évezredek óta ezt a képet vetíti ránk.
A tárihi Üngürüsz II. fóliáján ez olvasható: "a Hunok népéből 10 ezer ember gyűlt össze és a rendkívüli teremtményekből is 280 ezer férfi gyülekezett össze..."
"Vagyis ezen a >csodálatos hadseregen< belül volt egy mag: vezető, kultúrahordozó réteg, melynek volt egy meghatározó ideológiája, szelleme, programja..." - állítja Geönczeöl.
Kozsdi Tamás kutató azt feltételezi, hogy ez a tízezer "rendkívüli teremtmény" lehetett az a Priszkosz rétor - bizánci követként járt Atilla udvarában - által is említett királyi szkíta, aki a hunok legnemesebb fajtájához tartozott. S hogy miért voltak rendkívüliek? Mert örökösei voltak, birtokosai valaminek, az ősi tudásnak, mágikus képességeknek, amellyel világbirodalmat lehetett irányítani...
Nem vitás, óriási különbségek vannak a magyar őstörténetre vonatkozóan a hivatalos és az ún. alternatív álláspont között, amely a hagyományokat valóságként és nem mesékként, lekicsinylően kezeli. Az elmúlt évtizedekben indult virágzásnak az őstörténet-kutatás, eredményei rendkívüli, dicső eseményekről, több ezer éves gyökerekről számolnak be, s ebben a folyamatban nem kis szerepe volt az ősgeszta felfedezésének is.
MESSZI MAGYAROKRÓL.
1235-ben útra kélt Julianus barát, hogy 800 esztendő után felkeresse a Magna Hungáriában maradt magyar testvéreit. Útja sikerrel járt. Értette nyelvüket és élvezte vendéglátásukat és szeretetüket. Közel egy hónap után, sajnos indulnia kellett, mert rossz híreket hozott a pusztai szél: Mongol-tatár seregek fogják megtámadni Európát.
1237-ben ismét vissza kívánt térni, de Moszkva után lesújtó hírt kapott: a mongolok a magyarokat meghódították és egy részük a segédnépükké vált.
Batu kán levelével tért haza, amelyben teljes megadásra szólította fel IV. Béla magyar királyt.
Julianus barát feljegyzései hosszú hányattatás után a vatikáni levéltár őrzésébe került. Cseles Márton jezsuita szerzetes talált rá 1695-ben.
Rubruk szerzetes 1243-ban ír a mongol kán udvaráról, ahol elmondja, hogy a tatárok között a legjelesebb vitézek magyarul beszélnek és magyarnak vallják magukat. Richardus testvér naplója elmondja, hogy a mongol hadakba a magyarok azért is állottak, mert ellenségüknek érezték a katolikus hitetés vallást.
"1971 nyarán dr. Zakar András bizalmasan közölte velem, hogy tudomására jutott egy feldolgozatlan, ősi irat holléte. Csak azt nem tudta, hogy az Akadémiánál, illetve az Isztambulban őrzött kézirat azonos-e. Az Akadémia bennfentesei Isztambulban elintézték, hogy ottani barátaik zárolják az anyagot" - olvashatjuk az amerikai kiadást (1988) keresztülvivő Geönczeöl Gyula visszaemlékezésében.
Az Akadémián nem tudták eldönteni - mivel az ótörök kéziratot nem voltak képesek megfejteni -, hogy a pesti és az isztambuli forrás egyezik-e.Ugyanakkor rettegtek tőle, hogy egy ilyen ősi és fontos történeti dokumentum a magyar nép kezébe kerülhet.
Zakar nem akarta - érthető, a Mindszenty-per vádlottjaként már hét évet sínylődött a rendszer börtönében -, hogy neve az MTA-n felbukkanjon, hátráltatva ezzel az ügyet, így felkérte ismerősét, dr. Sárkány Kálmánt, kérjen filmmásolatot az Akadémia Keleti Gyűjteményében elfekvő kéziratról.
Szerencsés módon a terv sikerült, Sárkány megkapta a kópiát, amely rövid időn belül szakavatott kézbe került. Nevezetesen Blaskovics
Józsefhez, a prágai Károly Egyetem nemzetközi hírű turkológus professzorához. Blaskovics a rendkívül nehéz szöveget gyönyörű magyar nyelvbe illesztette, amely párosulva a török nép színes, keleties kifejező világával eredeti környezetben tudta megszólaltatni a mű ősi regéit, történeteit. "Amikor Pesten kiderült, hogy kezünkben a szöveg, a Magyar Nemzet cikke nyomán, kitört az idegesség az Akadémián. Azonban Illyés Gyula mellénk állott, s vele az Írószövetség tekintélye, és az írók javarésze is. Hiába fenyegette az Akadémia levélben dr. Blaskovicsot, dr. Sárkányt, a filmet nem adtuk vissza, ellenben másolatokat készítettünk róla (...) Józsi bácsi (Prágában - a szerző) a támadások következtében időnként el volt keseredve, de szerencsére elkészült a kézirat teljes magyar fordítása.
Közben kiérkeztem Clevelandba és a Szittyakürtben egy rövid közleményben tudattam, hogy a teljes kézirat nálam van" - ismét az események részesét, Geönczeölt idézzük.
Erre válaszként a párt utasítására a Magvető korlátozott példányszámban, de nem a fordító Blaskovics hitelességének megfelelően, torzításokkal 1982-ben megjelentette a Tárihi Üngürüszt, a Magyarok Története címmel. 1982 tavaszán az 500 példányban kinyomtatott mű a könyvnapon órák leforgása alatt kelt el... 1986-ban Léván a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség adta ki, majd két évvel később 1988-ban Geönczeöl Gyula szerkesztésében is megjelent Cleveland Ohioban a II. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS alkalmával. Ma már a Püski Kiadó jóvoltából és az interneten is elérhető szélesebb körben, ugyanakkor a mű részletes kritikai és nyelvtudományi feldolgozása mind a mai napig nem készült el.
Mi történt a honfoglalás előtt?
Mi volt az ősgeszta évezredes elhallgatásának oka? Mi a jelentősége?
Mélyrétegekben mutatja be a magyarság történetét, új lehetőséget nyitva a magyar identitás megőrzésének szempontjából kulcsfontosságú eredetkutatás előtt. (Például a krónika azon részlete, amely szerint a honfoglaló magyarok olyan népeket találtak Pannóniában, amelyek saját nyelvüket beszélték, ösztönözte László Gyulát kettőshonfoglalás-elméletének kidolgozására.) Megtudhatjuk belőle, mi volt régi fővárosunk neve, kik voltak a királyaink, mikor, kik ellen harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak, s hogyan töltötték mindennapjaikat. Vannak kutatók, akik mélyrehatóbb összefüggéseket tárnak fel a geszta alapján, és például többszöri honvisszafoglalásokról beszélnek.
Lássunk most egy-két figyelemre méltó részletet a Tárihi Üngürüszből: Hunort és Magort Nemródtól (Nimródtól) és feleségétől, Ankiszától származtatja: "A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród
gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak." (Egyes kutatók úgy vélik, és én is egyetértek ezzel a nézettel, hogy Hunor, illetve az Üngürüsz-Hüngürüsz elnevezés itt a népet fedi, míg Magor neve a magyar vallásra utal.)
A magyarok (hunok) jelenlétét a Kárpát-medencében évszázadokkal korábbra teszi a krónika, mint az ma ismert és elfogadott. A nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun néprész azonos nyelvű népet talált a térségben: "Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön (azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek az ottani népek. (...) Hunor népe békés megegyezéssel annak az országnak a királyához ment, alattvalójává vált és az ország különféle helyein letelepedett."
A geszta azt állítja, a székelyek egyértelműen hunok, és Erdélyben éltek: Attila halála után testvérháború tört ki az örökségért, a hun birodalom birtoklásáért. "Mivelhogy Kaba (Csaba) vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a Nimcse-pártiaké lett. Vincse Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt (Aladár) illette volna, ezért őt (kárpótlásul) Erdel (Erdély) tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták."
Árpád Csabán keresztül Attila leszármazottja. Csaba visszaköltözik a hunok eredeti országába, Szidijja (Szittya) tartományába, leszármazottai ott élnek. "Kaba nemzetségéből abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak (kapitányoknak) neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták."
A magyarok kazár alattvalóként indulnak Pannóniába. Kiköltözésük oka: a visszatérő Kaba népe megsokasodott és túl nagy szerepet kapott Szidijjában, ez pedig ellentétet szült a népen belül.
"Azután Szidijja uralkodója dívánt (tanácsot) tartott, s ezen Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog
órájában, Atilusz (Attila) király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a csapatonként elindultak."
Történelemkönyveink ma úgy tanítanak a múltunkról, mintha nem lenne olyan őstörténetünk, amelyre méltán büszkék lehetnénk. Mintha primitív nomádhordáktól származnánk, másokat leigázó, megsarcoló, gyetlenségünkről ésistentagadásunkról híres nép lennénk, amelynek állandóan szégyenkeznie kellene. A Nyugat saját önös érdekből évezredek óta ezt a képet vetíti ránk.
A tárihi Üngürüsz II. fóliáján ez olvasható: "a Hunok népéből 10 ezer ember gyűlt össze és a rendkívüli teremtményekből is 280 ezer férfi gyülekezett össze..."
"Vagyis ezen a >csodálatos hadseregen< belül volt egy mag: vezető, kultúrahordozó réteg, melynek volt egy meghatározó ideológiája, szelleme, programja..." - állítja Geönczeöl.
Kozsdi Tamás kutató azt feltételezi, hogy ez a tízezer "rendkívüli teremtmény" lehetett az a Priszkosz rétor - bizánci követként járt Atilla udvarában - által is említett királyi szkíta, aki a hunok legnemesebb fajtájához tartozott. S hogy miért voltak rendkívüliek? Mert örökösei voltak, birtokosai valaminek, az ősi tudásnak, mágikus képességeknek, amellyel világbirodalmat lehetett irányítani...
Nem vitás, óriási különbségek vannak a magyar őstörténetre vonatkozóan a hivatalos és az ún. alternatív álláspont között, amely a hagyományokat valóságként és nem mesékként, lekicsinylően kezeli. Az elmúlt évtizedekben indult virágzásnak az őstörténet-kutatás, eredményei rendkívüli, dicső eseményekről, több ezer éves gyökerekről számolnak be, s ebben a folyamatban nem kis szerepe volt az ősgeszta felfedezésének is.
MESSZI MAGYAROKRÓL.
1235-ben útra kélt Julianus barát, hogy 800 esztendő után felkeresse a Magna Hungáriában maradt magyar testvéreit. Útja sikerrel járt. Értette nyelvüket és élvezte vendéglátásukat és szeretetüket. Közel egy hónap után, sajnos indulnia kellett, mert rossz híreket hozott a pusztai szél: Mongol-tatár seregek fogják megtámadni Európát.
1237-ben ismét vissza kívánt térni, de Moszkva után lesújtó hírt kapott: a mongolok a magyarokat meghódították és egy részük a segédnépükké vált.
Batu kán levelével tért haza, amelyben teljes megadásra szólította fel IV. Béla magyar királyt.
Julianus barát feljegyzései hosszú hányattatás után a vatikáni levéltár őrzésébe került. Cseles Márton jezsuita szerzetes talált rá 1695-ben.
Rubruk szerzetes 1243-ban ír a mongol kán udvaráról, ahol elmondja, hogy a tatárok között a legjelesebb vitézek magyarul beszélnek és magyarnak vallják magukat. Richardus testvér naplója elmondja, hogy a mongol hadakba a magyarok azért is állottak, mert ellenségüknek érezték a katolikus hitetés vallást.
1340-ben Illés (Elias Hungarus) járt a tatárok által birtokba vett keleti-magyaroknál, majd Gergely - 1346-ban - (Georgius Hungaros) még távolabbi helyeken is járt. Mathias Escandel Kína belsejében az ujgurokhoz
is eljutott itt is érte a halál 1399-ben. Kakas István és társa az 1520-as években mély belső-orosz erületekre utazván, szintén magyaroknak mondó népekről adott számot.
Turkoy Sámuel az orosz cár szolgálatában találkozott az "ősmagyarokkal." Jaksics Gergely 1804-ben találkozott magyarul beszélő magyarokkal a Kaukázusban. Írhatnám még Johann Gruber, Besse János (1765-1842), Orlay János (1770-1826) utazók nevét, akik megtalálták rokonainkat. Kőrösi Csoma Sándor kalandos útját, már nem is mondom, aki Kelet-Turkesztánban lelte meg a magyarok őseit.
A fenti jeles férfiak az idő távlatából üzennek nekünk, rólunk, értünk: a magyart és nyelvét- elpusztítani nem lehet!
Hogyan is fogalmazta meg az egykori püspök? Valahogyan így: "Mi Isten kezéből vettük a magyarságot, mint eleve elrendelést, sorsot, tehát kiváltságot, elveszíthetetlen minőséget és végeláthatatlan feladatokat."
Magyarország - Mária országa 1916-ban érkezett ez a képeslap Palesztína fővárosából, Jeruzsálembő
A magyar királyi cím talán értelmezésre szorulhat. Idézet dr. Tóth Zoltán József jogtörténésztől (Pázmány Péter Katolikus Egyetem):
"1217-ben érkezik II. András keresztes hadjárata a Szent földre, de nem háborúzik, hanem erődrendszereket épít magyar pénzből. Európától elismerten felveheti Jeruzsálem királya címét. Ettől kezdve 1918-ig Jeruzsálem királya a mindenkori magyar király."
Mivel 1916-ot írunk, és ekkor még volt királyunk - ő egyben Jeruzsálem királya is volt. S ha ma lenne királyunk, akkor ő is Jeruzsálem királya is volna, és Jeruzsálem ismét a Szent Korona oltalma alatt állna, ahogy Magyarország is.
Idézet dr. Tóth Zoltán József jogtörténésztől:
"A Szent Korona Magyarországon a szuverén, övé a hatalom forrása, övé a hatalom.
Azért övé a hatalom, mert Ő az égi közvetítő. A katolikus liturgikus ábrázolásban nyilvánvaló és engedélyezett, hogy a Szűzanyát 3-féle koronával lehet ábrázolni hivatalosan:
1, egy szimbólikus koronával - nem egy valódi korona
2, pápai tiarával - kiment a divatból
3, egyetlen egy valós koronával - ez a Szent Korona
Gyakorlatilag ezért is nevezik Mária országának, Szent István felajánlásával csupán megerősítette ezt az állapotot. A Magyar Szent Korona szentségi jellegénél fogva egy személyt jelenít meg, ezért a magyar közjog sem tekinti tárgynak: Az égi transzcendens jelenlét állandóságának szimbóluma.
Egyiptomban a 707-ben épült farasi templom maradványait, s az egyik falifreskó döbbenetindukáló valóságot tárt a szemlélődő kutatók elé, mivel Szűz Máriát a magyar Szent Koronával (!) a fején jelenítette meg. Ráadás gyanánt ereklyénk apostolábrázolásai is egy az egyben a farasi építmény hasonló figuráira emlékeztetnek, ami már egyáltalán nem lehet véletlen.
Az első Szűz Mária ábrázolás szimbolikus Szent Koronával a fején jóval a Szent Istvántól ismert korona és ország felajánlás előtt, úgy 700 körül készülhetett Egyiptomban. Tehát a felajánlás egy létező állapot megerősítése volt.
A Szent Korona közeli ábrázolása Farasból, tetején a jellegzetes körtalpazatú kereszt
További Mária ábrázolások a Szent Koronával:
A márianostrai Madonna.Máriapócsi szenthely Szűz Mária uralkodásába vetett hit Szent István általi megerősítése:
De nagy bukfenc!
Főleg a cion-judeo-keresztény papoknak!
Nem lehet tovább hazudni a magyarságról.
SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRE REGÉLŐK MIHI 2014
Aknaszlatina Kárpátalján több mint ezer éven át magyar volt.
Most Ukrajnához tartozik.
Lakóinak száma 9’276 fő a 2001-es népszámlálás adatai szerint, ebből mintegy 4’000 magyar nemzetiségű.
*Igazán megható!!!!*
Az aknaszlatinaiakról egy magyar lány, Aranyos Dominika Fanni készített egy videóklippet:
*Nekünk is feladatunk lenne, hogy gyermekeink, unokáink ilyen hittel, ilyen szépen őrizzék meg magyarságukat!*
*Az eredeti zenemö is nagyon szép:*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése